12.Rész Otthon édes otthon 2/5 & Another World

Bocsi de nem tudok uralkodni és írtam kövi :]] ez rövidd lett hála Mónikának aki itt nyagat

*Emily szemszöge*

Kiderült ,hogy a parkon kell átmennünk vagy mit morgott Louis egyszer érteném is. Mindegy ha valami fontos akkor azt úgy is időbe megtudom. Ha csak nem olyan hülye ,hogy valami fontosat eltitkol mert akkor neki "vége". Azt garantálom !! Néztem előre ahogyan két srác hülyéskedett előttem. Egyszer csak Louis eltűnt. Megijedtem épp kérdezni akartam Harry-től aki vala hogyan a hátam mögé került. Egyszer csak valamibe megbotlok és érzem ,hogy zuhanok a föld felé. Vártam ,hogy keményem becsapódjak de nem valami puhára estem és észre vettem ,hogy az Louis akkor gondolom én -de szerintem úgy történt- Harry sem figyel az meg rám esett szó szerint a park közepén kicsi a rakásoztunk. De véletlenül. Akkor meg akartam viccelni őket amiből jó fog kisülni érzem. Kicsúsztam kettőjük közül és el terültem a pórba mert nem volt rendes út. Amikor oldalra fordultam láttam ,hogy Harry  megcsókolja Louis-t ezen meglepődtem még is csak egy park közepén vagyunk. Ekkor meghallottam egy beszélgetést a mögöttünk lévő padról.

-Nézd de édi az a Göndör hajú lány -itt majdnem megszakadtam a röhőgéstől Harry mint lány.-megcsókolta gondolom a barátját de édik.-mondta a lány a barátjának. Én meg már piros fejjel a röhögéstől tápászkodtam fel. És felrántottam Harryt és Louis-t elkezdtem velük futni. Majd megálltam jó messze onan.

-Neked meg mi a bajod.-kérdezte Harry.

-Nem is tudom Henriett?-itt kitört belőlem a röhögés ők meg csak bámultak nem értették.

-Az a csaj aszt hitte ,hogy Harry lány te meg a pasija vagy.-erre megint kitört belőlem a nevetés.-Várj erre jönnek Louis csókold meg Harry-t ,hogy nem lássák az arcát ,hogy fiú.-hadartam gyorsan ők nem fogták fel mit mondok ezért össze nyomtam a fejüket majd leesett nekik. Akkor belemélyültek a csókba.

-Sok boldogságot.-szólt ide a  csaj mi van ez valami természet izé duma ?

-Köszönjük.-szólalt meg Louis ,hogy ne hogy fel ismerjék Harry hangját ,hogy fiú.

-Hát oké most mehetnénk? .-kérdeztem.

-De hisz itt vagyunk.-mondta Louis. Én meg kb. olyan fejet vágtam mint egy mi a szart csinálunk egy óriási fa előtt.-Át kell menni  a fán ja bocs ezt nem említettem?-vigyorgott mint az őrült. Szemet forgatva át mentem a fán ??! A túl oldalon az az a másik világba . Minden sötét olyan ijesztő a korhadt fák a hogyan susog a szél mint egy kísértett tanya. Ebben a legrosszabb az ,hogy az ERDŐBEN vagyunk és ESTE van.

-Hogy ,hogy most van itt éjszaka?-kérdeztem.

-Itt mindig sötét van.-válaszolt lazán. Egy percig csak álltam és próbáltam felfogni amit mond MINDIG SÖTÉT ez zengett a fülembe.

-Gyere mert le maradsz.-kiabálták jóval előttem. Erre gyors léptekkel na jó oda futottam hozzájuk. Fél ve mentem melletük mintha figyelnének vagy nem tudom de olyan fura érzés. 

-Félsz ?-kérdeztek.

-Nem.-vágtam rá. igazából félek de ha az egyik megvigasztal vagy átölel akkor már kezdődik a féltékenykedés. Ezért inkább tagadtam. Majd nem elestem vala melyikőjűkbe mert megálltak. 

-Itt vagyunk.-mondta Louis és becsengetett.

-Harreh.-kiabált Louis és levette a koszorút a fejéről.